Műhelyek a párkapcsolati erőszakról
Zalaegerszegen a Zalaegerszegi Család- és Gyermekjóléti Központ, Szombathelyen a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat által szervezett, és a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen -NANE Egyesület szakértői által lebonyolított és moderált szakmai műhelyen vehettek részt Vas és Zala vármegye család- és gyermekjóléti szolgáltatásban, valamint családok átmeneti otthonaiban dolgozó munkatársai.
Az egész napos workshopok az alábbi témákat ölelték fel: a párkapcsolati erőszak természetrajza, tévhitek és statisztikák a nők elleni erőszakról, az erőszak fajtái, az elkövető elhagyásának következményei az áldozatokra nézve, kommunikációs eszközök az érintettekkel történő segítő beszélgetésben – kockázatfelmérés és biztonsági terv készítése az érintettekkel.
A szakértők, Tóth Györgyi és Wirth Judit, a műhelyeken előadásaikban ismertették a családon belüli erőszakkal kapcsolatos kutatásokat, külön kiemelve az idős nőkkel kapcsolatos erőszak felismerésének nehézségeit, az idős nőket érintő erőszakkal kapcsolatos legfőbb megállapításokat, jellemzőket. Egy kutatás eredményei alapján a szakértők rávilágítottak azokra a leggyakrabban, az áldozatok által említett indokokra, amelyek miatt végül úgy döntenek, hogy nem fordulnak segítségért. A műhelyen tisztázódtak a jelenséghez kötődő olyan alapfogalmak is, mint a kényszerítő kontroll és a fenyegető zaklatás.
A műhely vendégei részletes megismerhették a párkapcsolati erőszak ciklikusságát, amelyre jól felismerhetően jellemző a “mézes hetek” – feszültség felgyülemlése – erőszak ciklikus ismétlődése; valamint a testi-, szóbeli- és szexuális erőszak ugyancsak jól beazonosítható eszkalálódási folyamatát. Részletesen esett szó a bántalmazásra utaló, kívülről könnyen észlelhető jelekről, illetve az elkövető stratégiáiról. Rávilágítottak a szakértők a segítő munka kezdetén esetlegesen jelentkező kockázatra: az áldozat és az elkövető felcserélésére (“DARVO” -Jennifer Freyd), és szempontokat adtak az áldozat és az elkövető meghatározására.
A bántalmazott nőkkel folytatott segítő munka támogatására bemutatták a segítő munkában jól használható kockázatelemzés és biztonsági terv eszközöket és használatukat, amelyek alkalmazásával az áldozatra szabott támogatás valósítható meg.
A műhely így lehetőséget biztosított a családon belüli erőszak jelensége elméleti hátterének megismerése mellett a segítői eszköztár bővítésére is.
A szakemberek az eszközök használatának bemutatása során felhívták a figyelmet a bántalmazó partnerben, a bántalmazásban, a párkapcsolatban és a bántalmazott környezetében rejlő lehetséges kockázati tényezőkre.
A kockázatok felmérése mellett a segítő munka fontos része az egyedi esetben bevethető védelmi tényezők – hatóság, ellátórendszer, támogatók, önálló jövedelem, önvédelem képessége, kompetens jogi és pszichológiai tanácsadás stb. – számbavétele, amelyekre építve a biztonsági terv kidolgozható. A személyre szabott biztonsági terv fontosságának érzékeltetésére a szakértők fókuszba helyezték az áldozat viselkedésének lehetséges motivációit, amely a megértésüket és a segítő szakember adekvát segítségnyújtását támogatja.
A kockázatfelmérés és a személyes biztonsági terv elérhető a szakemberek számára az Egyesület honlapján, sok más kiadványukkal együtt (https://nane.hu)
Az előadás nagyon fontos része volt a párkapcsolati erőszak gyermekre gyakorolt hatásának részletes ismertetése, és e területen is a tévhitek eloszlatása. Sorra vették a szakemberek a gyermek számára a bántalmazóval való kapcsolattartásából eredő veszélyeket a felismerésük támogatására, és egyúttal azokat a tényezőket is, amelyek a gyermek gyógyulásához járulnak hozzá.
A téma zárásaként szempontokat adott a műhely a szakembereknek a bántalmazó viselkedés változásának, megszűnésének felismeréséhez.
Az Egyesület szakértői a szakemberek önképzését a témában elérhető szakirodalom és az Egyesület által készített kiadványok ismertetésével, átadásával segítették.
Fókuszban a generációk jellemzői és együttműködésük
A Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat szakmatámogatási (módszertani) munkatársa, Hende Tamásné, időseknek nyújtott alapszolgáltatásokban dolgozó Vas és Zala vámegyei szakembereket hívott a generációk közötti együttműködés lehetőségei témában meghirdetett szakmai műhelyére.
A workshopot a szervező megnyitotta a Vas vármegyei család- és gyermekjóléti szolgálatok szakemberei számára is.
A nagy érdeklődést kiváltott, majd jó hangulatúnak, informatívnak bizonyult műhely meghívott kommunikációs szakember szakértője Forró Tamás volt. A szakember előadása elején kiemelte, hogy véleménye szerint a kommunikációról szóló tudásunk frissítésre szorul.
Meg kell ismernünk és alkalmaznunk kell a kommunikációról szóló legújabb kutatások eredményeit, tudásunkat korszerűvé kell tennünk, ha a kommunikációnk hatékonyságát növelni szeretnénk.
A hatékony kommunikációhoz pedig fontos, hogy ismerjük a velünk együtt élő generációk jellemzőit, mert az egyes nemzedékek más és más történelmi helyzetben éltek és próbáltak érvényesülni, más és más benyomással, élménnyel találkoztak, amelyekre eltérő válaszaik, túlélési technikáik születtek.
A szakmai műhelyen a szakértő előadásából megismerhettük az együtt élő öt generáció (veteránok, baby boomerek, X-generáció, Y-generáció, Z-generáció, Alfa-generáció) tagjainak jellemzőit, viselkedésük okait. Ez a tudás szükséges ahhoz, hogy a legidősebbekkel, vagy gyermekkorúakkal foglalkozó szociális szakemberek – megértve a nemzedékek tagjainak viselkedését – jól be tudják azonosítani, hogy milyen reakciót, viselkedést várhatnak el az egyes generációk tagjaitól, megkönnyítve ezzel az egymásra hangolódást, együttműködést.
A szakmai műhely második felében a szakértő a vendégek kérdéseire adott – a generációk jellemzőin keresztül megvilágított – válaszokat.
A biztonságos betegemelés, betegmozgatás és a gyógyszerelés
A Gondviselés Háza – Időskorúak Otthona Acsád székhelyére várta szakmatámogatási (módszertani) munkatársa, Béry Annamária első alkalommal Zala és Vas Vármegye szolgáltatóit szakmai műhelyére, ahol a biztonságos betegmozgatás, betegemelés volt a fókuszban. Emellett a műhely lehetőséget adott munkatársunknak is a bemutatkozásra.
A műhely első szakértője, Szabó Péterné, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Vas vármegyei területi szervezet elnöke a biztonságos betegmozgatásról, betegemelésről szóló szemléletes előadásában alapfogalmak tisztázására, rögzítésére törekedett, majd a mozgatás/mozgás jelentőségét az immobilitás hatásainak, szövődményeinek bemutatásával érzékeltette. A beteg mozgatása, mozgásának segítése megterhelő az azt végző, vagy segítő részére. Az előadás így hangsúlyt fektetett a segítőre gyakorolt hatások mértékének érzékletes szemléltetésére, bemutatta a helytelen terhelés következményeit.
A segítőt érintő lehetséges sérülések, elváltozások, betegségek, és a túlzott terhelés megelőzésére – megoldásként – számos példát hozott a szakértő, amelyek mind a Dotte-módszer közül kerültek ki. A módszer egy olyan betegmozgatási technika, amelyet az ápolószemélyzet számára fejlesztettek ki, hogy a betegek mozgatását hatékonyabbá és biztonságosabbá tegyék, miközben csökkenti az ápoló fizikai terhelését.
Az elméleti előadást követően lehetőség volt a módszer szakértő által irányítottan, felügyelten történő gyakorlására, és több, a beteg mozgatását, emelését segítő eszköz kipróbálására.
A műhely következő programpontjában Graszlné Molnár Lia, a Gondviselés Háza – Időskorúak Otthona Acsád gyógytornásza összegezte, kiemelte a szakértő előadásának sarokpontjait.
Prezentációjában azokra a szempontokra helyezte a hangsúlyt, amelyeket a gyakorló szakembereknek a betegek mozgatása, mozgásának segítése közben érdemes sorra venni: pl. a beteg aktuális fizikai, mentális állapota, együttműködési készsége, a beteg tájékoztatása, megfelelő munkahelyi ruházat és lábbeli. A vendégek figyelmébe ajánlotta az interneten a témában elérhető videós anyagokat, amelyek segítségével az ismeretek is szinten tarthatóak, ellenőrizhetőek:
A műhely harmadik előadója Lajtai Krisztina, a Mediq Direkt Kft. praxis menedzsere volt, aki a korszerű kötszerek „jó” használatának jelentőségéről beszélt, és korszerű kötözési, sebellátási ismereteket adott át a műhely vendégeinek.
A műhely utolsó előadója dr. Földi Sándor foglalkozás egészségügyi szakorvos volt.
Előadásában megerősítette a műhely szakértőinek előadásait, és gyakorlati példát hozott arra az esetre, amikor a foglalkozás egészségügyi szakorvosnak abban kell együttműködnie, támogatnia egy intézményt, ha a munkavállalója munkaköri alkalmassága sérül. Kiemelte a védőruha, védőeszköz használat fontosságát, a higiénés szabályok betartását, védőoltások felvételének jelentőségét. Hangsúlyozta a megelőzés és kockázatcsökkentés területén a munkavállalók kiégése elleni fellépés során a munkáltatók felelősségét. Eszközként megemlítve a munkavállalók szakmai ismereteinek bővítését, megerősítését.
Béry Annamária második szakmai műhelyét a Győr-Moson-Sopron és Veszprém vármegyei Területi Szakmatámogatási Központ munkatársával közös szervezésben valósította meg.
A szakmai nap központi témája az idősek gyógyszerelése az alap-, és szakosított ellátás területén volt, azzal a céllal, hogy gyakorlatorientált formában segítséget nyújtson a gondozásban részt vevő munkatársak számára a gyógyszerelési feladatok szakszerű, biztonságos és felelősségteljes ellátásához.
Kövesdi Katalin, a Vas Vármegyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának Vármegyei vezető ápolója „Az öregedés nem a ráncokkal kezdődik” előadásában az idős korban jelentkező fiziológiai és pszichés változások és az azokkal összefüggő gyógyszerelésben bekövetkező változásokat mutatta be gyakorlati példákon keresztül. Előadásában kitért a gyógyszerelési hibákra, a gyógyszerformákra, magára a gyógyszerelés folyamatára.
Hermánné Bedics Rita, a Vas Vármegyei Kormányhivatal Sárvári Járási Hivatal Népegészségügyi Osztályának Sárvári járási vezető ápolója előadásában bemutatta, hogy a Hivatal az ápolási tevékenységet a bentlakásos szociális intézményekben mely szakmai ellenőrzési szempontok alapján vizsgálja.
Előadásában kitért az ellenőrzések során feltárt hiányosságok szankcionálására, a Hivatal által adott határidők betartásának fontosságára.
A szakmai nap hátrelévő részében a résztvevők megismerhették, hogyan segítheti az idős betegek ellátásának hatékonyságát a Mosonmagyaróvári Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény gyakorlata, amely a kórházi szakemberekkel való szoros együttműködésen és a gyógyszerészi revízión alapul.
A műhelyt a gyógyszerelési folyamatok újjászervezéséről tartott kerekasztal beszélgetés zárta, melyet dr. Bertalan Ádám, és dr. Császári Viktória moderált.
A verbális abúzus felismerése, elkerülése, és az asszertív válaszadás gyakorlata
A Gondviselés Háza – Fogyatékosok és Időskorúak Otthona Ivánc, valamint az MMSZ Gondviselés Háza – Domb Otthon Zalaapáti közös, a verbális abúzus felismerését, elkerülését és az asszertív válaszadás gyakorlatát a középpontba helyező szakmai műhelyére hívta Vas és Zala Vármegye fogyatékossággal élőket, pszichiátriai és szenvedélybetegeket ellátó szolgáltatóit.
A szakmai műhely első előadója Madár Csaba, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Országos Módszertani Munkacsoport vezetője volt. Szavakkal sebezve – a verbális abúzus felismerése címmel tartott előadást, mely egyszerre volt ismeretterjesztő és elgondolkodtató. Szakmai alapossággal, mégis közérthető és humorral átszőtt stílusban mutatta be a verbális abúzus fogalmát, annak különböző formáit, a felismerés nehézségeit, hosszú távú következményeit, valamint a jelenség társadalmi és kulturális összefüggéseit. Az előadó a felismerés lehetséges lépéseit is érthetően és érzékenyen vázolta fel.
Az asszertív kommunikáció jelentősége a verbális bántalmazás megelőzésében és kezelésében interaktív műhelygyakorlat első részében Koncz Hédy, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Országos Módszertani Munkacsoport módszertani munkatársa részletesen ismertette a verbális bántalmazás jellemzőit, mint például a kritikát, gúnyolódást, manipulációt, passzív–agresszív megnyilvánulásokat, kiabálást, fenyegetést és lekicsinylést.
A rejtett agresszió formái – mint a kritika és a gúnyolódás – külön blokkot kaptak, csakúgy, mint a manipulatív kommunikáció, amelynek működését és hatékonyságát pszichológiai szempontból is megvilágította az előadó. Részletesen elemezte a passzív agresszió fogalmát, megjelenési formáit és a kapcsolatokra gyakorolt hatását.
Az előadás végén összevetette a különböző kommunikációs stílusokat – a passzív, agresszív, passzív–agresszív és asszertív viselkedést –, rámutatva arra, hogy a tudatos kommunikáció milyen fontos szerepet játszik a mindennapi életben és az egészséges kapcsolatok kialakításában, valamint a szociális szakember eszköztárában.
A műhelygyakorlaton elsőként egy szituációs játékot kellett a részt vevőknek megfigyelniük, amely egy vezetői megbeszélést idézett meg. A gyakorlat során a műhely vendégei különböző vezetési stílusokat azonosíthattak be – gyakorolva az elméleti ismeretanyagot – az intézményvezető karakterén keresztül, miközben azt is megfigyelhették, hogyan reagálnak ezekre a stílusokra a munkatársi/munkavállalói szerepben lévők.
A megfigyelés lehetőséget adott arra, hogy külső szemlélőként és – néhányan – résztvevőként is rálássanak a vezetői kommunikáció hatásaira, a csapatdinamika alakulására, valamint arra, hogy mennyire fontos a következetes, támogató és asszertív vezetői hozzáállás.
A gyakorlat tanulságos és gondolatébresztő volt, hiszen segített tudatosítani, milyen könnyen kialakulhat feszültség vagy félreértés egy-egy vezetői megnyilvánulás nyomán – ugyanakkor azt is megmutatta, hogyan lehet ezeket kezelni vagy megelőzni asszertív kommunikációval.
A műhelygyakorlat második részében páros feladat volt, amelyben a manipulatív és passzív –agresszív kijelentések asszertív átkeretezése volt a feladat, melyet többnyire közösen oldottak meg a részt vevők a műhelygyakorlat vezetőjének segítségével.
A visszajelző körben a résztvevők reflexiót adtak az asszertív kommunikáció újszerűségéről, pozitív lehetőségeiről és kihívásairól. Kiemelték a szakmai műhely gyakorlatias lebonyolítását és annak számos pozitív hozadékát. Többen hangsúlyozták, hogy a program kifejezetten inspiráló és hasznos volt számukra.
Fókuszban a fejlesztő foglalkoztatás
A Gondviselés Háza – Fogyatékosok és Időskorúak Otthona Ivánc szakmatámogatási (módszertani) munkatársa, Császárné Cserkuti Mónika, a TSZR2025 pályázat keretében szakmai célul tűzte ki a Vas és Zala vármegyékben működő, fejlesztő foglalkoztatással rendelkező szolgáltatók felkeresését, „intézménylátogatások” szervezését. Ezzel célja volt a fejlesztő foglalkoztatásban résztvevő segítők, munkatársak részére olyan szakmaközi együttműködések elősegítése, amely során „összekapcsolják” a területen dolgozó szakembereket, hogy tovább gyarapíthassák szakmai tapasztalataikat, „jó gyakorlatokat” gyűjthessenek.
Az intézmények közötti horizontális tudásmegosztás eszközeivel szeretné segíteni az innováció, az integráció, a hatékonyság és a professzionalitás fejlődését.
Az intézménylátogatások „kávéházi eszmecserével” zárultak. A „kávéház” nem csupán egy kedves gesztus volt a programok lezárásra, hanem lehetőség az informális tapasztalatcserére, a kapcsolatépítésre, hálózatépítésre és a kötetlen formában történő tudásmegosztásra, új nézőpont behozására.
A nagy érdeklődésre tekintettel az intézménylátogatások szakmai műhellyé alakultak. Az első alkalommal a műhely befogadója az MMSZ Gondviselés Háza – Domb Otthon Zalaapáti volt.
Az értékesítést és marketinget a fókuszba helyező találkozón a befogadó intézmény mutatta be részletesen a fejlesztő foglalkoztatását, az intézmény munkatársának, Sörlei-Virág Tündének az előadásából pedig a tudatos arculatépítés szerepéről és je-lentőségéről hallhattak a műhely vendégei.
A tartalmas és motiváló előadás során átfogó képet kaphattunk a befogadó intézményben zajló fejlesztő foglalkoztatás innovatív irányairól, eszközeiről és lehetőségeiről.
A szakmai műhely további részében a jelenlévő szolgáltatók osztották meg gyakorlati marketing- és értékesítési tapasztalataikat: alapelveiket, lehetőségeiket, megvalósított ötleteiket és terveiket.
A bemutatók során jól kirajzolódtak azok a közös kihívások és lehetőségek is, amelyek a fejlesztő foglalkoztatás területén dolgozó szolgáltatók munkáját jellemzik – ilyenek többek között a korlátozott piaci lehetőségek, a vásárokon való hatékony megjelenés, az értékesítési csatornák és marketingeszközök bővítésének kérdései, valamint az online jelenlét és kommunikáció erősítésének igénye.
A szakmai találkozó műhelygyakorlattal zárult – három kérdést mentén gondoltak együtt a vendégek kiscsoportokban-, melynek fókuszában az ötletek összekapcsolása és a tudásmegosztás állt.
A fejlesztő foglalkoztatás jogszabályban rögzített céljai és a tudatos brandépítés összehangolására vonatkozó kérdésre érkezett válaszokban olyan gondolatok jelentek meg, mint az értékteremtés az ellátotti tevékenységek középpontjában, a nagyközönséghez, széles társadalomhoz való eljutás, és a munkaerőpiaci integráció lehetőségei.
A műhely vendégei sok remek javaslattal álltak elő arra az esetre is, ha korlátozott erőforrásokkal rendelkezünk a marketing terén: például a még be nem azonosított erőforrások felkutatása a szolgáltató humánerőforrásának és az igénybe vevőknek a képességeiben, önkéntesek bevonása, szociális szférán kívüli kapcsolatok bővítése, csatlakozás külső – társadalmi – erőforrásokhoz, nyílt napok, nyitott műhelyek, társadalmi érzékenyítés (a termék és készítőjének összekapcsolása).
A workshop célja volt az is, hogy általa a szervezője megismerje, hogy milyen konkrét nehézségekkel vagy elakadásokkal szembesülnek a szolgáltatók a marketing vagy értékesítés – illetve a fejlesztő foglalkoztatás – területén, valamint, hogy a témában a szolgáltatók igényeit is felmérje az ismereteik bővítésének irányára, hogy az igé-nyekre reagálva folytassa a szervező intézmény szakmatámogatási (módszertani) munkatársa szakmatámogatási tevékenységét.
Kiderült, hogy a résztvevők a következő területeken látnak komoly kihívásokat: termékek engedélyeztetése, kommunikáció- és reklámismeretek, digitális jelenlétre és technológiára vonatkozó ismeretek, árképzés, arculat-építés.
A beszélgetések következtetése az volt, hogy a problémák összefonódnak: a marketing és értékesítés sikere nemcsak a terméken múlik, hanem a mögötte álló tudás, rendszer és kommunikáció összehangoltságán is.
Fogyatékos személyek nappali ellátása, támogató szolgáltatás együttműködése alapszolgáltatásokkal, a módszertani útmutató használatának gyakorlati tapasztalatai
Fogyatékkal Élőket és Hajléktalanokat Ellátó Közhasznú Nonprofit Kft. intézményének szakmatámogatási (módszertani) munkatársai, Szűcs Gabriella és Szalay Tamás két szakmai műhelyére hívta Vas és Zala vármegye szolgáltatóit.
Az első műhely témája a szociális alapszolgáltatásokkal való együttműködés volt. A műhely gondolatébresztő közös feladattal indult, amelyben összegyűjtötték a részt vevők azokat a fogalmakat, amelyekre a műhely címéből, témájából asszociáltak.
A nyitó kört követően a szervező szakmatámogatási (módszertani) munkatársa, Szűcs Gabriella az időszakos segítő szolgáltatásukat (FECSKE program) mutatta be.
A műhely második részében kerekasztalbeszélgetés zajlott a szolgáltatók alapszolgáltatásokkal való együttműködésének tapasztalatairól.
A pályázati ciklus második szakmai műhelye Zalaegerszegen, a Magyar Vöröskereszt Zala Vármegyei Szervezetének Egészségügyi Szűrőpontján került megrendezésre. A programon tíz szervezet munkatársai képviseltették magukat.
Szűcs Gabriella, a támogató szolgáltatás területéért felelős szakmatámogatási (módszertani) munkatárs ismertette a szervező intézmény szolgálatának működését, kiemelve a kötelező feladatokon túl vállalt pályázati tevékenységeket (személyi asszisztencia szolgáltatás, otthoni segítés szolgáltatás).
Ezt követően a hatályban lévő, 4. átdolgozott kiadású módszertani útmutató áttekintése zajlott, PPT segítségével, interaktív módon, a jelenlévő kollégák aktív közreműködésével. Áttekintésre került a támogató szolgáltatás fogalma, feladata, célcsoportja, a működés alapelvei. A beszélgetés témája volt továbbá a feladategység számítása és az elszámolási kérdések. A támogató szolgáltatás tárgyi feltételrendszere kapcsán hangsúlyt kapott a szállítási szolgáltatást ellátó gépjárművek megfelelőségének kérdésköre.
A workshopon a szolgáltatók beszélgetése érintette a szolgáltatás személyi feltételrendszerét, a kötelező szakmai képzéseket, és a szolgáltatás szervezése során felmerülő, megoldandó kérdéseket: beosztás készítése, helyettesítés, gépjárművek váratlan kiesése, információáramlás a szolgálaton belül, esetmegbeszélések, szakmai értekezletek, a szolgáltatás – a munkatársak – kompetenciái, az igénybe vevők tájékoztatása a szolgáltatásról, az igénybe vevők felkutatása, elérése, feladategységekkel való „gazdálkodás”, együttműködés más szolgáltatókkal, halmozott fogyatékosság kategória fogalmi tartalma, az igénybe vevők preferenciái a szolgáltatók kiválasztásában, a csoportos szállítás.
A falu- és tanyagondnoki szolgáltatás szervezése, a szolgáltatások aktuális kérdései
A Zalai Falvakért Egyesület szakmatámogatási (módszertani) munkatársa, Szeder-Kummer Mária tavasszal a Zala vármegyei Rédicsen a közös önkormányzati hivatal – amelynek 12 településén 10 falugondnoki szolgálat működik – kezdeményezésére fókuszcsoportos megbeszéléseket valósított meg a falugondnokok és a települések polgármesterei számára. A megbeszélések az információ átadást, helyzetkép feltárását és a problémagyűjtést szolgálták.
A szervezők úgy fogalmazták meg a felkérést, hogy legyen egy olyan alkalom, ahol mindkét oldal kaphat információkat a feladatokkal, kötelezettségekkel kapcsolatos aktuális tudnivalókról, illetve lehetőséget a problémákkal kapcsolatos egyeztetésre.
A program időtartama 2×1,5 óra volt, külön a falugondnokok és külön a döntéshozók, a polgármesterek számára. A szervezők arra is gondoltak, hogy előre témajavaslatokat kérnek, hogy mire térjen ki mindenképpen a felvezető előadás. A javasolt témák: falugondnok helyettesítése; igénybe vevők részéről a falugondnoktól kérhető segítő feladatok; gyermekszállítás feltételei.
A felkérést a TSZR falugondnokságért felelős szakmatámogatási (módszertani) munkatársa elfogadta, és az események (egymást követő időpontokban) a helyszínen megvalósultak.
A döntéshozók körébe polgármesterek, alpolgármesterek, képviselőtestületi tagok érkeztek.
A megbeszélések mindegyikén tisztázták az alapdokumentumok fontosságát. Hangsúlyt kapott a falugondnoki szolgálatok szakmai programja, amelynek áttekintését, frissítését, módosítását ajánlott évente megtenni. Fontos, hogy a dön-téshozók és a falugondnok is ismerje meg, használja ezt a dokumentumot, amelynek összhangban kell lennie a helyi rendelettel. A szakmai program alapján készül a falugondnok munkaköri leírása, feladatainak meghatározása is. A szakmai program nyilvános, jó, ha megjelenik a település, hivatal honlapján és hozzáférhető a faluban szokásos módon és helyeken.
A legkisebb településeken gyakran a falugondnok az egyetlen helyben lévő szolgáltató, amely a gyakori szállítási feladatain túl biztosítja az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Elengedhetetlen az együtt gondolkodás, a közös tervezés a családsegítő- és gyermekjóléti szolgálatokkal, a házi segítségnyújtást végző intézménnyel, a védőnővel, a háziorvossal, az óvodával, iskolával, ahova a gyerekek szállítása történik.
Az együttműködés nagyon fontos formális terepe a család- és gyermekjóléti szolgálatok által működtetett észlelő és jelzőrendszer. A falugondnokoknak szerepe, feladata és kötelessége az ebben való aktív részvétel. Nem feladata ugyanakkor a település fenntartásával kapcsolatos teendők, hiszen ő a szociális terület munkatársa, de figyelme, a napi jelenléte a falu és lakóinak számos ügyére, problémájára kiterjed, amelyekbe segítséget, együttműködést nyújt/nyújthat.
A falugondnoki szolgálat egy erős bizalmon alapuló munkakör. A bizalmon alapuló együttműködés elengedhetetlen a polgármester és a falugondnok között, és minden ott élő irányába. A titoktartási kötelezettség fontos eleme annak, hogy ez a bizalom kiépülhessen és megmaradjon.
A falugondnoki körben mindezeken túl a tevékenységnapló és a menetlevél vezetéséből adódó kérdésekre formálták meg a válaszokat, de szó esett a továbbképzési kötelezettségről, a gyermekszállítás és az ételszállítás szabályairól.
A fókuszcsoportos megbeszélés egy előnyös forma a kiskörben megbeszélendő ügyek, problémák kezelésére, információk átadására, ugyanakkor információgyűjtési forma is. Kiscsoportban zajlik a beszélgetés, melyen minden résztvevő szót kap. Gyorsabb és teljesebb képet adó módszer, mintha minden érintettet külön-külön hallgatnánk meg a témáról.
Szeder-Kummer Mária első szakmai műhelyét a Vas és Zala vármegyék falugondnoki szolgálatait fenntartóknak, illetve az 1000 és 1500 közötti lakosságszámú települések képviselőinek hirdette meg, illetve lehetőséget kínált a részvételre a Falu- és tanyagondnoki országos munkacsoport tagjainak is.
A szakmai műhely apropóját adta, hogy 2026. január 1-től falugondnoki szolgáltatást nagyobb – a jelenlegi 1000 helyett az 1500 főnél kisebb lakosságszámú – települések is működtethetnek.
A rendezvény célja az volt, hogy elősegítse a falugondnoki szolgálatokat tervező települések felkészülését az indításra, illetve támogatást nyújtson a szolgálatok működése során felmerült kérdések, ügyek tisztázásában.
Így céljának megfelelően a műhely érintette a szolgáltatás személyi és tárgyi feltételeit, a bejegyzési eljárást. Kiemelt figyelmet szentelt a szolgáltatás szakmai programjára, a dokumentummal kapcsolatos kívánalmakra.
A napi működéshez kötődően a tevékenységnapló vezetése, a menetlevél töltése, a helyettesítés, a szociális továbbképzés, és az igénybe vevői nyilvántartásba történő jelentési kötelezettségről szóló tájékoztatás kapott főbb hangsúlyt a műhelyen.
A téli krízisidőszak tapasztalatait összegző szakmai nap a hajléktalanellátásban
Partnerünk, a Hajléktalanok Átmeneti Gondozási Központja szakmatámogatási (módszertani) munkatársa, Kardos T. Ádám kora tavasszal online fókuszcsoportos megbeszélésre invitálta Vas és Zala Vármegye hajléktalanellátó szolgáltatóit a 2025 januárjától életbe lépett igazgatási eljárási szabályok változásáról.
A megbeszélésen munkatársunk ismertette az új szabályokat, miszerint a személyi igazolvány és a lakcímkártya kiállításához, valamint egyéb hatósági ügyintézéshez igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A jogszabály ez alól csupán néhány kivételt engedélyez. Hajléktalan személyek esetében nincs egységes eljárás a költség-mentesség érvényesítésére, ami nehézségeket okoz mind a hajléktalanellátó intézmények, mind az ellátottak életében, ugyanis a jelenlegi eljárás szerint lakcímet/tartózkodási helyet kell létesítenie annak, aki legalább 10 napot meghaladóan tartózkodik az éjjeli menedékhelyen, vagy átmeneti szállón, hajléktalanok otthona lakója.
A tájékoztatást követően a beszélgetés résztvevői saját tapasztalataikat osztották meg a költségmentesség érvényesítéséről, a jogosultság igazolásának elvárt módjáról a hatóságok részéről.
Az online találkozón a szakemberek megfogalmazták igényüket az igazolások tartalmának egységesítésére, és szakmatámogatási vállalás is született a megvalósítás támogatására.
Hagyományosan lezajlott tavasszal a téli krízisidőszakot lezáró szakmai nap is, amelyet szakmatámogatási (módszertani) munkatársunk, Kardos T. Ádám a Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyei Területi Szakmatámogatási Központ munkatársával közösen szervezett.
A szakmai nap célja az volt, hogy összegezzék a 2024–2025-ös téli időszak tapasztalatait, a szakemberek megosszák egymással az ellátás során felmerült kihívásokat, jó gyakorlatokat, és közösen gondolkodjanak a jövő fejlesztési irányairól.
A programon Szaller Péter, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Közép-dunántúli Regionális Központjának szakmai vezetője tartott előadást az alacsonyküszöbű férőhelyek jelentőségéről egy intézményi kutatás eredményein keresztül. A válaszokból kiderült, hogy a kliensek zöme az éjjeli menedékhelyet és az alacsonyküszöbű szolgáltatásokat otthonuknak tekinti. Különösen az alacsonyküszöbű szolgáltatások igénybe vevői mutatnak kiemelkedő elégedettséget. Ugyanakkor a megkérdezettek nagy része problémaként azonosította a szenvedélybetegséget és a pszichiátriai betegségek jelenlétét, amely rámutat a komplex szükségletek kezelésének fontosságára az ellátórendszerben.
Ezt követően Kardos T. Ádám, a Nyugat-dunántúli Regionális Diszpécserszolgálat, valamint a Vas és Zala vármegyei Területi Szakmatámogatási Rendszer szakmatámogatási (módszertani) munkatársa ismertette a téli krízisidőszak során beérkezett bejelentések területi eloszlását és a férőhelyek kihasználtságának alakulását.
Előadásából kiderült, hogy a Nyugat-Dunántúlon a legtöbb bejelentés olyan településekről érkezett, ahol nincs hajléktalanellátó intézmény, míg márciusban az ellátóintézmények városaiban is emelkedett a bejelentések száma. A Közép-Dunántúli régióban ezzel szemben elsősorban az ellátó városokból jeleztek.
Mosonmagyaróváron rendszeresen teljes kihasználtságot tapasztaltak az alacsony férőhelyszám miatt. Szombathely esetében a kőszegi Átmeneti Szállás megszűnése nem eredményezett jelentős többletforgalmat. Zalaegerszegen 75–80%-os kihasználtsággal működött az intézmény. Veszprémben volt olyan időszak, amikor telt házzal működött az ellátás. Elhangzott, hogy a női és páros férőhelyek iránti igény érezhetően megnőtt, amely megerősíti a szükségletalapú szolgáltatásfejlesztés elkerülhetetlenségét.
A szakmai nap harmadik szekciójában Király Melinda, az MMSZ Befogadás Háza intézményvezetője bemutatta az idei krízisidőszak során szervezett kerekasztal-megbeszélések tapasztalatait.
A krízis kerekasztalok az utcai szolgálat, a rendőrség, a közterület-felügyelet, valamint más partnerszervezetek összefogásával valósult meg.
A közös munka révén több esetben is sikerült közvetlenül életet menteni: a krízisidőszak egyik éjszakáján például hét embert mentettek ki az életveszélyes hidegből többek között fűtetlen autóból, közterületi lépcső alól és sátorból.
A megbeszélések során kiemelt szerepet kapott a lakosság irányába történő tájékoztatás, amely plakátok, közösségi médiás bejegyzések, és helyi járatokra kihelyezett matricák formájában valósult meg.
A rendezvény záró szakaszában a kerekasztal-beszélgetés különösen aktívra sikerült, és fontos szakmai kérdéseket hozott felszínre.
