Szakmai nap a szakmatámogatási megbízatás eredményeiről
A Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyei Területi Szakmafejlesztési és Szakmatámogatási Központ és a Vas és Zala Vármegyei Területi Szakmatámogatási Rendszer közös szervezésben bonyolította le a TSZR2021 program záró, a szakmatámogatási megbízatás eredményeit bemutató szakmai napját Szombathelyen.
A szakmai programot Kun Gábor, a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet Módszertani Igazgatója nyitotta meg előadásával, amelyben összefoglalta a TSZR2021 programban kialakítandó módszertani hálózattal kapcsolatos első elképzeléseket, eljutva előadásában annak bemutatásáig, hogy a gyakorlat miként módosította az eredeti terveket, milyen „fejlődési ívet” járt be a TSZR2021 program a céljai, és feladatai mentén. Így jelent meg a szakterületenkénti országos módszertani munkacsoportok kialakítására vonatkozó igény, amelyet aztán a megvalósításuk követett. A Módszertani Igazgató érintőlegesen beszélt a Belügyminisztérium felkérésére a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet által meghirdetett „Területi szakmatámogatási rendszer működtetése, szakmatámogatási feladatok ellátása 2025” (TSZR2025) pályázatról.
A következőkben a Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyei Területi Szakmafejlesztési és Szakmatámogatási Központ és a Vas és Zala Vármegyei Területi Szakmatámogatási Rendszer módszertani munkatársainak előadásait hallhatták a szakmai nap vendégei.
Dr. Buzuné Farkas Ildikó és Kollár András előadásában bemutatta a 2021 és 2024 közötti időszakban megvalósított szakmatámogatási megbízatás eredményeit. Mindketten ismertették az ellátási területükön a szolgáltatókkal, illetve más TSZR szereplőkkel a szakmai hálózatok kialakulása érdekében tett erőfeszítéseiket és eredményeiket, kialakított együttműködéseiket. Beszámoltak az országos módszertani munkacsoportokban vállalt feladatokról, amelyek között nagy felelősséggel járt az idősellátás, a hajléktalanellátás és a falu- és tanyagondnoki szolgáltatások tekintetében a munkacsoportok koordinálása.
Részletesebben hallhattunk a Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyei Területi Szakmafejlesztési és Szakmatámogatási Központ adatgyűjtéseiről, a Vas és Zala Vármegyei Területi Szakmatámogatási Rendszer módszertani munkatársától a szakmai műhelyek szervezésének szakmai szempontjairól, céljairól. Láthattuk, hogy mindkét TSZR Konzorcium számos tájékoztatást küldött különböző csatornákon az ellátási területén működő szolgáltatóknak, számos szakmai eseményt szervezett, honlapot, facebook oldalt működtetett a nyilvánosság, a tájékoztatás és a program, tevékenységei népszerűsítése érdekében.
A két TSZR együttműködésében valósulhatott meg egy átfogó kutatás a 2024. évben, amelynek célja a szociális ellátások és szolgáltatások helyzetének felmérése volt a pannonhalmi és a szentgotthárdi járásban. A szakmai napon a kutatást szervező, koordináló és szakmailag irányító szakemberek, Dr. Kóbor Krisztina egyetemi adjunktus, Dr. Tóth Péter egyetemi docens és Dr. habil. Csizmadia Zoltán
egyetemi docens, a Széchenyi István Egyetem munkatársai mutatták be az adatfelvétel módszertanát, számoltak be a helyszíni interjúk tapasztalatairól és adtak összegzést az eredményekről.
A szakmai nap második felében a két TSZR országos módszertani munkacsoportban közreműködő, illetve a munkacsoportok vezetését, koordinálását ellátó szakemberek számoltak be a TSZR2021 programban szerzett tapasztalataikról, feladataikról, eredményeikről.
Zimmerer Károlyné, a Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyei Területi Szakmafejlesztési és Szakmatámogatási Központ szakmatámogatási munkatársa, országos módszertani munkacsoportban közreműködő szakember az az ellátási területén az idősellátás szakmatámogatása során tapasztaltakat ismertette. Beszámolt a kezdeti nehézségekről, a kialakított működésről, a szakmatámogatással érintett, feldolgozott szakmai kérdésekről, dilemmákról és még megoldásra váró kérdésekről.
Ráczné Németh Teodóra, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Nyugat-Dunántúli Régiószakmai vezetője, a Területi Szakmatámogatási Rendszer idősügyi országos módszertani munkacsoport vezetője a munkacsoportját, eredményeiket mutatta be. Részleteiben ismertette a munkacsoport összetételét, működésének struktúráját, kialakult, kialakított munkaformáit és elvégzett feladataikat. Az ismertetőjében kiemelt hangsúlyt fektetett az idősek bentlakásos intézményeit támogató módszertani útmutató készítésének folyamatára, az elkészített dokumentum felépítésére, tartalmára.
Szeder-Kummer Mária, a Zalai Falvakért Egyesület elnöke, a Vas és Zala Vármegyei Területi Szakmatámogatási Rendszer szakmatámogatási munkatársa, a Területi Szakmatámogatási Rendszer Falu- és tanyagondnok almunkacsoport vezetője előadásában a munkacsoport tevékenységének bemutatása mellett a két szolgáltatás szociális szolgáltatások között elfoglalt helyéről, a szolgáltatások jelentőségéről beszélt Vas és Zala vármegyében, illetve a határterületeken tevékenységeikben érintkező szolgáltatások szükségszerű együttműködéséről.
Kardos T. Ádám, a Magyar Vöröskereszt Zala Vármegyei Szervezete Hajléktalanok Átmeneti Gondozási Központja szakmai vezetője, a Vas és Zala Vármegyei Területi Szakmatámogatási Rendszer szakmatámogatási munkatársa, a Területi Szakmatámogatási Rendszer hajléktalanügyi munkacsoportja munkacsoportvezetőjétől a munkacsoportja tevékenységeiről, a maguknak megfogalmazott célokról, a kapott feladatokról tartott előadást. Kiemelte a személyes jelenléttel tartott ülések előnyét, a más szakterületek munkacsoportjaival szervezett közös megbeszélések fontosságát, hozadékát. Az országos módszertani munkacsoport eredményekben gazdag időszakot zárt le.
Tóth Zsuzsanna, a Zalaegerszegi Család- és Gyermekjóléti Központ intézményvezető-helyettese, szakmai vezetője, a Vas és Zala Vármegyei Területi Szakmatámogatási Rendszer szakmatámogatási munkatársa a Vas és Zala Vármegyei Területi Szakmatámogatási Rendszer kiadványát mutatta be a szakmai nap vendégeinek. A MOZAIK – ADHD-val diagnosztizált, vagy a tünetegyüttes jeleit mutató gyermekek és családjaik segítési lehetőségei című kiadvány egy szakmai napunk hozta igényre válaszolva született. Az információs kiadvány célja az ADHD tünetegyütteseit mutató gyermekek terápiás lehetőségeinek, és az érintett szakemberek együttműködésének, együttműködési lehetőségeinek bemutatása.
Szakmai műhelyek gyermekjóléti alapellátást érintően
A Zalaegerszegi Család- és Gyermekjóléti Központ szakmatámogató munkatársa első szakmai műhelyét az őszi időszakban a Szombathelyi Barnahus Szolgálathoz szervezte.
Dr. Lazáry Györgyné igazságügyi pszichológus szakértő, a Szombathelyi Barnahus Szolgálat szaktanácsadója kísérte a tartalmas programot. A szakember előadásában a szolgálatuk megnyitásáról, a szolgálat feladatairól, szolgáltatásairól és a működéséről adott tájékoztatást a műhely vendégeinek.
A szakmai műhely második felében a szociális szakemberek megtekinthették a szolgálat helyiségeit, berendezési tárgyait és speciális eszközeit.
Az intézmény következő műhelyére a Zala vármegyei család- és gyermekjóléti központok és a Vas és Zala vármegyei családok átmeneti otthonainak munkatársait hívta.
A műhelyen a szakemberek az elmúlt hónapok jogszabályváltozásait vették sorra a szervező intézmény jogász munkakörben dolgozó munkatársa előadása mentén, és a közreműködésével is vezetett kerekasztal-beszélgetésen.
Az előadásával érintett témák:
- változások az észlelő- és jelzőrendszer szabályozásában,
- zártan történő adatkezelés,
- változások a kötelező védőoltás beadásának elmulasztása esetén,
- kapcsolattartási ügyelet témakör,
- védelembe vételt segítő személy jogintézménye,
- eredménytelen védelembe vétel.
A kerekasztalbeszélgetés során a szakemberek a jogszabályváltozások gyakorlati hatásait vették sorra, valamint az azokra tett intézkedéseiket osztották meg egymással.
A Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat szakmai műhelyét egy korábbi találkozón született igényre szervezte, ahol óvodai és iskolai szociális segítő szakemberek fogalmazták meg, hogy szívesen hallanának egymás jó gyakorlatairól és a szolgáltatással kapcsolatos tapasztalatairól.
„Az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység biztosítása során végzett jó gyakorlatok, programjavaslatok megosztása” című szakmai műhelyen a szakemberek megosztották egymással legnépszerűbb csoportfoglalkozásaikat (függőség/józan életmód témakörben irányított csoportfoglalkozás, ENABLE iskolai bántalmazás ellenes program, érzelemkifejezés edukációja, nyári tábor, CSÉN képzés, egészségnevelő program), előadásaikat, és az ezekhez kapcsolódó, külsős szervezetekkel kialakított jó és rendszeres együttműködéseiket. A foglalkozások szervezése iskolai igények és a szakemberek kezdeményezése, javaslata alapján történik.
Egyhangúlag állapították meg a szakemberek, hogy nagy az igény az egyéni beszélgetésekre, mind a gyermek mind a pedagógusok részéről; egy-egy téma iskolai életben való aktuálissá válása esetén pedig a leghatékonyabb módszer az érintettek nagyobb létszámának eléréséhez a rendkívüli szülői értekezlet összehívása, annak ellenére is, hogy előfordul, hogy a szülők érdektelennek tűnnek. A gyermekek motiválása alacsonyabb életkorban játékos keretek között könnyebben megoldható, a serdülő korosztály bevonása már nagy kihívás a szakembereknek.
A műhely valamennyi vendége egyet értett abban, hogy nagy problémát jelent, hogy nem tudják tovább irányítani a gyermekeket a szűkös gyermekpszichiátriai ellátás miatt.
A beszélgetésen érintették a szakemberek a jelzések témakörét is, a műhely zárásaként pedig a tevékenységeikre vonatkozó visszajelzések módszereit vették sorra.
Szakmai műhelyek idősek alapszolgáltatásait érintően
A Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat a gondnokság témája köré szervezett műhelyére a Vas és Zala vármegyei, házi segítségnyújtásban, illetve idősek nappali ellátásában dolgozó szakembereket hívta, de a műhelye iránt család- és gyermekjóléti szolgáltatásban, valamint családok átmeneti otthonában dolgozó munkatársak is érdeklődtek.
A műhely előadói a Vas Vármegyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal Gyámügyi Osztály osztályvezetője és a szervező intézmény jogásza volt.
A kormányhivatal munkatársa előadásában elsőként tisztázta a gyámság és a gondnokság fogalmát, majd részletesen ismertette az eljárás menetét (illetékesség kérdése, a kérelem beadása, a bírósági eljárás és a bíróság döntése a korlátozás mértékéről, a per várható időtartama, ideiglenes és zárgondnok kirendelése, gyámhivatal eljárása, gondnokkirendelés szabályai, a gondnok felügyelete és irányítása, a gondnokság felülvizsgálata) Az osztályvezető előadásában bemutatta a támogatott döntéshozatal és a gondnokság jogi8ntézményének alapvető különbségeit.
A szervező intézmény jogásza előadásában fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a hozzátartozóknak/segítő szakembereknek nagy a felelőssége, szerepe a gondokság alá helyezési per időben történő elindításában, és praktikus, gyakorlati tanácsokat fogalmazott meg a segítő szakembereknek, illetve az eljárással kapcsolatos hiedelmeket oszlatta el.
A Zalaegerszegi Gondozási Központ szakmai műhelyén a szociális intézménybe történő beköltözés nehézségeit és lehetséges traumáit dolgozta fel a műhely vendégeivel, illetve a szervező intézmény bemutatta a demens részlege szakmai munkáját.
A demens nappali ellátás bemutatását és a gyakorlati tapasztalatok megosztását követően a résztvevők a mindennapokból hoztak jól bevált, sikerélményt biztosító foglalkoztatási feladatokat, melyekkel örömet tudnak okozni az ellátottaknak.
A továbbiakban az EFI Iroda klinikai szakpszichológusa szituációs feladatokba vonta be a jelenlévőket, az intézményi elhelyezés nehézségeit boncolgatva az ellátott- hozzátartozó- szociális szakember szemszögéből.
Szakmai műhelyek fogyatékos személyek nappali ellátását érintően
A Fogyatékkal Élőket és Hajléktalanokat Ellátó Közhasznú Nonprofit Kft. intézménye a Fogyatékos Embereket Segítő Szolgáltatások két online műhelyt szervezett fogyatékos személyek nappali ellátásában dolgozó szakembereknek.
Az első műhelyén a működést engedélyező szervek rendes ellenőrzésének tapasztalatait dolgozta fel.
A szakmatámogató munkatárs első körben az ellenőrzés jogszabályban meghatározott célját ismertette, és az engedélyes működésének ellenőrzésekor alapul vett jogszabályokat vette sorra, melyekkel összehasonlítja az ellenőrző az engedélyes működését, és értékeli a működés szakmai színvonalát.
Ezt követően az intézmények ellenőrzéshez kapcsolódó tapasztalatait vették sorra.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a kormányhivatali ellenőrzések során a munkatársak széleskörű együttműködésére van szükség, hiszen nagyon szerteágazó a vizsgált terület: engedélyek, dolgozói anyagok, szakmai anyagok, munkavédelmi és balesetvédelmi előírások.
A kormányhivatal munkatársainak észrevételei, javaslatai, az ellenőrzési folyamat közben, interaktív módon kerültek jellemzően megbeszélésre. Az ellenőrzés során tapasztaltakról készült jegyzőkönyv képet ad az intézmény működési rendjéről, felhívja a figyelmet a tapasztalt hiányosságokra.
A szakmatámogató munkatárs következő online műhelye a fejlesztő foglalkoztatásról szólt.
A fejlesztő foglalkoztatás munka jellegű foglalkoztatást takar, ami más jellegű elfoglaltság mint, amit hétköznapi értelemben munkának neveznénk, ugyanakkor célja, hogy a foglalkoztatásban résztvevők a későbbiekben, képességeiknek megfelelően akkreditált foglalkoztatásban vagy esetlegesen a nyílt munkaerőpiacon is el tudjanak helyezkedni.
Az online találkozó célja az volt, hogy a részt vevői megismerjék egymás fejlesztő foglalkoztatásban szerzett tapasztalatait, a lehetőségeket és az esetleges nehézségeket.
A fejlesztő foglalkoztatással kapcsolatban a résztvevők egyetértettek abban, hogy a megfelelő munkatevékenység kiválasztása a legfontosabb. A foglalkoztatottak készségei, képességei alapvetően meghatározzák azokat a tevékenységi köröket, amelyek szóba jöhetnek.
A szolgáltatók elmondása alapján a fejlesztő foglalkoztatásban saját termékek előállítása történik, vagy vállalkozással/gyárral egy termék előállításának/csomagolásának részfolyamatára szerződnek.
A vállalkozásokkal történő szerződés előnye, hogy nem igényel befektetést, alapanyagot. Csupán a raktározás és a logisztika megoldása az, ami a munkavégzés mellett szükséges. A tervezésnél ugyanakkor fontos szempont a határidő.
Saját termékek előállítása során előnyt jelent, hogy a határidő rugalmas, így van idő a kísérletezésre. Hátránya, viszont, hogy nehéz olyan termékpalettát kialakítani, amely piacképes, és iránta a kereslet folyamatos.
A műhelyen a résztvevők elkezdték annak feldolgozását, hogy a meglévő kapcsolatokra és információkra építve hogyan lehetne egymás munkáját segíteni a jövőben.
Bentlakásos intézményeknek szervezett, illetve több ellátási típust érintő szakmai műhelyek
Az MMSZ Gondviselés Háza – Domb Otthon Zalaapáti és a Hajléktalanok Átmeneti Gondozási Központja közös szervezésű, „Motivált ellátott, motivált dolgozó – ki, kit, hogyan és mivel motivál?” című szakmai műhelyére várta Vas és Zala vármegye szenvedélybeteg ellátásban, hajléktalanellátásban és pszichiátriai betegek ellátásában dolgozó szakembereit.
A műhely két előadója a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Országos Módszertani Munkacsoportja módszertani munkacsoport-vezetője és módszertani munkatársa volt.
A műhely a módszertani munkacsoport-vezető előadásával kezdődött, amelyben hangsúlyos szerepet szánt annak, hogy milyen dilemmákkal kerül szembe a szolgáltató a szolgáltatások szervezése, nyújtása során, és mennyire jelenik meg dominánsan a szolgáltatás szervezése során az igénybe vevő egyéni szükséglete, és az abból kiinduló személyközpontú/személyre szabott ellátás? Fontos kérdés, hogy a szolgáltatás nyújtása során érvényesülnek-e az alapjogok, és a szolgáltatás nyújtás alapelvei?
A szakértő előadása második részében a motiváció természetéről beszélt, arra helyezve a hangsúlyt, hogy az egyéni szükségleteket a szolgáltatás nyújtása során a fókuszba helyező munkavégzés miért hat motiválóan az igénybe vevőre és a motivált igénybe vevő hogyan hat motiválóan a munkatársra?
Sorra vette a motivált folyamat (belsővé vált indíték) kritériumait és ehhez kapcsolódóan bemutatta a SMART-módszer alkalmazását.
Előadása végén kitért a folyamatok ellenőrzésének, nyomon követésének, értékelésének szükségességéhez.
A műhely második programpontjában a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Országos Módszertani Munkacsoport módszertani munkatársa előadása, illetve az általa vezetett interaktív műhelygyakorlat következett.
A szakértő előadásában bemutatta a motiváció folyamatát, fajtáit és ráerősített az első előadás azon kijelentésére, hogy nem keverheti össze a szakember a saját maga által az ellátott elé kitűzött célt az ellátott személyes céljaival. Mesén keresztül érzékeltetett három lehetséges munkatársi attitűdöt, amely meghatározza az igénybe vevő lehetőségeit: rontó-ember, gyűjtő-ember és látó-ember.
A műhely interaktív részében egyéni és csoportos feladatokban vettek részt a műhely vendégei.
Az egyéni feladatban érzések és szükségletek meghatározása volt a feladat, a csoportos gyakorlatban idézetek segítségével arra keresték a szakemberek a választ, hogy a motiváció a csoport számára mit jelent?
A műhely záró részében a szakértő az előadásában motivációs eszközöket villantott fel.
Az MMSZ Egyesület Gondviselés Háza – Fogyatékosok és Időskorúak Otthona Ivánc „Fogyatékosság és bántalmazás” című interaktív szakmai műhelye iránt érdeklődők a Vas vármegyében működő fogyatékos személyeket ellátó, tartós bentlakást nyújtó szociális intézmények munkatársai közül kerültek ki.
A műhely egyik előadója és szakmai vezetője a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Országos Módszertani Munkacsoport módszertani munkacsoport vezetője volt, aki interaktív előadásában a bántalmazás megelőzésének és kezelésének egyes szempontjait prezentálta a fogyatékossággal élő célcsoport tekintetében. A védelem garanciái tekintetében az előadó ismertette a vonatkozó jogszabályi garanciákat és kereteket. Az előadás második részében az abúzusról, annak formáiról, az abúzus és a büntetőjog kapcsolatáról hallhattunk. Végezetül a jogorvoslati lehetőségekről, szükséges eljárásrendekről, koncepcióról kaptunk tájékoztatást.
A szakmai műhelymunka második részében a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Országos Módszertani Munkacsoport módszertani munkatársa a magas viselkedéskockázatokat ismertette, majd az „ABC modellt” mutatta be.
A műhely utolsó programpontjaként kiscsoportban dolgoztak a műhely vendégei. Egy – egy kliens esetét vizsgálták meg a viselkedési (ön)szabályozó eszköz segítségével. Beazonosították a viselkedés színkódját, pontszámát, a tényszerű viselkedést. Definiálták, hogy milyen érzelmek és szükségletek állnak a személy viselkedése mögött, meghatározták, hogy mit tesz, kell tennie a munkatársnak. Konkrét cselekvési lehetőséget vázoltak fel, ami szokott működni, illetve a kollégák közötti együttműködés fontosságát hangsúlyozták.
Szakmai nap a téli krízisidőszakra történő felkészülés jegyében
Vas, Zala, Győr-Moson-Sopron és Veszprém vármegyék TSZR-jeinek közös szervezésében találkozott a négy vármegye hajléktalanellátásban dolgozó szakembere a téli krízisidőszakra történő felkészülés jegyében. A szakmai nappal a szervezők célja volt összehangolni a hajléktalanellátó intézmények felkészülését a téli krízisidőszakra, és lehetőséget adni a szolgáltatóknak kérdéseik, tapasztalataik, nehézségeik megbeszélésére.
A szakmai nap első előadója a Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyei Szakmafejlesztési és Szakmatámogatási Központ szakmatámogatási munkatársa volt, aki jó gyakorlatukat, a veszprémi krízis kerekasztalokat, illetve működésüket mutatta be előadásában. Hangsúlyozta, hogy a találkozók szervezésében a következetesség kulcsfontosságú, mert a találkozók elmaradása rövid időn belül a szakmai kapcsolatok gyengülését eredményezi, ám a szakmai együttműködések elengedhetetlenek a hajléktalanok érdekében végzett munka során.
Előadását követően az MMSz Befogadás Háza intézményvezetője osztotta meg tapasztalatait az intézmény idei „krízisnyitó” kerekasztaláról, és céljait a működtetésükkel kapcsolatosan.
A második előadó a Magyar Vöröskereszt Zala Vármegyei Szervezetének Nyugat–Dunántúli Regionális Diszpécser Szolgálat szakmai vezetője és a Vas és Zala Vármegyei Területi Szakmatámogatási Rendszer szakmatámogatási munkatársa volt, aki a Nyugat-dunántúli régió vonatkozásában bemutatta a krízisidőszakra való felkészülés folyamatait, összegezte a felkészülés tapasztalatait. Elmondta, hogy a régió intézményeinek férőhelykihasználtsága már jelenleg is magas.
Prezentációjában részletesen bemutatta az éjjeli menedékhely szolgáltatást biztosítók és végzők számára készült módszertani útmutató alapján az ellátandó feladatokat, hangsúlyosan jelenítve meg a szolgáltatások megvonásának és korlátozásának szabályait, amely eljárásokra vonatkozóan a módszertani útmutató is ad követendő támpontokat.
Harmadikként az Utcai Szociális Segítők Egyesületének elnöke „A téli krízisidőszakra történő felkészülés a Közép-Dunántúli Régióban, új kihívások, megoldandó problémák a hajléktalanellátásban” című előadását hallgathatták meg a szakmai nap vendégei. Az előadó több problémát is kiemelt az utcai kliensekkel kapcsolatban, amelyek között a pszichoaktív szerek fogyasztása lett a leggyakrabban előforduló.
A találkozó utolsó előadója, a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet referense, a szakmai programról, készítésének jogszabályban meghatározott, illetve módszertani követelményeiről beszélt, kiemelve a jó házirend kérdését.
Az előadásokhoz kötődően és azokat követően a műhely vendégei élénk szakmai tapasztalatcserét folytattak.
