Kábítószerhasználó fiatalok: az elterelés folyamata, a szakmai együttműködés lehetőségei – műhelybeszámoló
A Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat az elterelés folyamatát a középpontjába helyező műhelyére várta a Vas vármegyei család- és gyermekjóléti szolgáltatók munkatársait.
Lukáts András, a Vas Vármegyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Igazságügy Osztály osztályvezetője ismertette a pártfogó felügyelők szerepét az elterelés folyamatában: a bevonásuk módjait, szerepüket az eljárásban, a tájékoztatási kötelezettségüket a megelőző felvilágosító szolgáltatásról, az állapotfelmérés folyamatáról, és a velük történő kapcsolattartás szabályairól, módjairól.
Elmondta, hogy az elterelés bármikor elkezdhető az eljárásban. Tapasztalatuk, hogy rövid ideig állnak a fiatalok pártfogó felügyelet alatt, motiváltak a szolgáltatás igénybevételére, és jellemző a szülők támogató hozzáállása.
Buzás Tibor, a Vas Vármegyei Markusovszky Egyetemi Oktatókórház – Pszichiátriai Osztály – Drogambulancia – klinikai szakpszichológusa az állapotfelmérésről és személyes szakmai tapasztalatairól tájékoztatta a műhely vendégeit.
Véleménye szerint az általános és középiskolákban jelen van a drog, a droghasználat. Klinikai szakpszichológusként számára az a fontos kérdés, hogy ki válik szerhasználóvá? Tájékoztatta a szakmai műhely részt vevőit, hogy az egészségügyi ellátórendszer két esetben találkozik a szerhasználóval: egyrészt akut ellátást nyújt a szerhasználat miatt ön- és közveszélyes állapotba került betegnek, illetve szenvedélybetegellátást nyújt a szerhasználóknak. A szakmai munkában célja, hogy a szerhasználó ki tudjon lépni a befolyásoló közegből. Alapvető kérdés, hogy a szerhasználattal való felhagyáshoz belső motivációkkal bír-e a használó? Szükségesnek látja a betegségbelátást a sikeres terápiához. A kívülről támasztott elvárásnak való megfelelés ritkábban vezet sikeres terápiához. A megelőző felvilágosító szolgáltatáson való részvétel, a büntető eljárásban való érintettség az alkalmi használóknál elrettentő lehet a további szerhasználattól.
A szakember az állapotfelmérés folyamatáról elmondta, hogy egészségügyi vizsgálattal indul. Az állapotfelmérés lefolytatása egy egyszeri találkozást jelent az érintettel. Eredményeképpen történik javaslattétel a megelőző felvilágosító szolgáltatáson való részvételre (alkalmi drogfogyasztás esetén). Az elterelés egész mást jelent azoknál, akik esetében a droghasználat mellett pszichés betegség merül fel, illetve akiknél a szenvedélybetegség diagnosztizálható.
A megelőző felvilágosító szolgáltatás szervezése alapítványi vagy civil szervezetben történik, nem része az egészségügyi ellátórendszernek.
A szakember előadása második részében az egyes kábítószerekről és használatuk következményeiről adott részletes tájékoztatást és világította meg a szociális szakembereknek a „legalizálás” szakmai céljait.
A műhely harmadik előadója Tóth Balázs, a Tíz Lépcső Alapítvány elterelést végző szakembere volt, aki az elterelésen részt vevő fiatalokkal folyatott egyéni esetkezelést ismertette.
A hat hónapos elterelést egy év alatt kell teljesíteni. Ha az elterelést követően két éven belül ismét szerhasználaton érik a fiatalt, akkor már vádemelés történik, ismételten elterelés nem jöhet szóba. A hat hónap alatt két találkozás között 30 napnál hosszabb idő nem telhet el. Az első találkozáson igazolást kap a fiatal arról, hogy megkezdte az elterelést. A hat hónap alatt 24 órát kell teljesíteni, általában 2×50 perces foglalkozásokon való részvétellel.
Tapasztalata szerint egyre alacsonyabb korosztályban jelenik meg a kábítószerhasználat, és egyre több esettel találkozik. Hozzá állapotfelmérést követően – javaslattal – érkeznek gyermekek, de hangsúlyozta, hogy a szolgáltatása kívülről is igénybe vehető.
Nagyon fontos tartja az észlelő – és jelzőrendszer működését, amellyel kapcsolatban negatív tapasztalatai is vannak. De minimálisan nélkülözhetetlennek tarja, hogy azok a szakemberek, akik tudnak szerhasználó fiatalról, legalább abban működjenek közre, hogy probléma esetén a fiatalnak tájékoztatást adnak arról, hogy kihez fordulhat segítségért? Felmérésük alapján nincs olyan iskola, ahol ne lenne jelen a droghasználat és felmérésük meglepő eredménye, hogy a fiataloknak nagyon laikus ismereteik vannak a témában, akár még a dohányzást illetően is.
Tapasztalata, hogy szerhasználók 90 %-a esett át életében verbális, vagy fizikai bántalmazáson.
Az előadása végén a szakember néhány gyakorlati példát ismertetett a megjelenteknek kábítószerekről, hatásukról, hatásuk negatív következményeiről. Meglátása szerint a fiatalok önismeretének fejlesztése rendkívül fontos és ebben a területen dolgozó szakemberek közreműködését szükségesnek tartja.
A műhely záróbeszélgetésében dilemmaként merül fel, hogy ebben a nehéz folyamatban a szociális munkás hogyan lehet a gyermek, családja, és a szakemberek segítségére. A szakértők és a műhely vendégei közösen arra a megállapításra jutottak, hogy a területen dolgozó szociális szakemberek jól megállapított célok mentén, a kompetenciájukon belül lefolytatott tanácsadása, segítő beszélgetése hatékonyan tudja támogatni az elterelés folyamatát.
Köszönjük szakértőinknek, hogy elfogadták felkérésünket, és a hasznos információkat, ismereteket, amelyeket a műhelyen velünk és vendégeinkkel megosztottak.
Somlai Nikoletta
családsegítő, szakmatámogatási munkatárs
Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat
